Újabb légióssal bővül DFEL-csapatunk kerete a 2026/27-es szezonra: a kanadai Shani Rossignol Budapesten folytatja pályafutását. A támadó egyetemi éveit a Université de Moncton csapatánál töltötte, majd első európai idényében már a német Mad Dogs Mannheim együttesét erősítette a DFEL-ben.
Shani már jól ismeri a DFEL tempóját és játékstílusát, a következő szezonban pedig már csapatunk színeiben bizonyíthat. Új játékosunkat egy rövid bemutatkozó interjú keretében ismerhetjük meg közelebbről:
A tavalyi szezonban már szerepeltél a DFEL-ben. Miért döntöttél úgy, hogy a Hokiklub Budapestnél folytatod a pályafutásodat?
Az első évem után úgy éreztem, Európa a megfelelő hely számomra ahhoz, hogy játékosként és emberként is tovább fejlődjek. Azért választottam a Hokiklub Budapestet, mert nagyon tetszett a klub víziója és az a lehetőség, amit kínáltak nekem. Olyan környezetben szerettem volna lenni, ahol tovább fejlődhetek, magas szinten versenyezhetek, és segíthetem a csapat sikerét. Budapest pedig egy izgalmas új kihívásnak tűnt számomra.
Az előző idényben Európába igazoltál, és a Mad Dogs Mannheim csapatánál játszottál a DFEL-ben. Mi jelentette a legnagyobb különbséget az észak-amerikai hokihoz képest?
Szerintem a legnagyobb különbséget a játék stílusa és az új környezethez való alkalmazkodás jelentette. Európában sokkal több hely van a jégen, mint Észak-Amerikában, emiatt a játék is más érzést ad, és alkalmazkodni kell a ritmushoz, illetve a döntéshozatalhoz. A jégen kívül a nyelvi különbségek is nehezek voltak eleinte, főleg úgy, hogy távol voltam otthonról, és amikor megérkeztem, szinte senkit sem ismertem. Ugyanakkor ez az élmény emberként is sokat adott nekem. Önállóbb lettem, kiléptem a komfortzónámból, és megtanultam gyorsan alkalmazkodni a jégen és azon kívül is.
Egyetemi éveidet a Université de Moncton csapatánál töltötted. Hogyan tekintesz vissza erre az időszakra?
A Monctonban töltött éveim nagyon fontosak voltak a fejlődésem szempontjából. A jégen megtanultam, hogyan kell folyamatosan magas szinten teljesíteni, és hogyan lehet összeegyeztetni a komoly hokit az élet más területeivel járó felelősségekkel. A jégen kívül is rengeteget fejlődtem emberként, életre szóló barátságokat kötöttem, és sokat tanultam a fegyelemről, a nyomás kezeléséről és a csapatmunkáról. Mindenképpen egy meghatározó fejezete volt a pályafutásomnak.
Hogyan jellemeznéd magad játékosként, és miben segítheted leginkább a csapatot a következő szezonban?
Keményen dolgozó és versengő játékosnak tartom magam, aki minden nap energiát próbál hozni a csapatba. Szeretek gyors és fegyelmezett hokit játszani, és a tőlem telhető módon segíteni a csapatot. Úgy gondolom, hogy sebességet, intenzitást, pozitív energiát és erős munkamorált tudok hozzátenni a közösséghez. Emellett olyan játékos vagyok, aki folyamatosan fejlődni szeretne, és mindig próbálja feszegetni a saját határait.
Milyen személyes és csapatszintű célokat fogalmaztál meg a következő szezonra?
Személyes célom, hogy tovább fejlesszem a játékomat, és még komplettebb játékossá váljak. Szeretnék kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani, fontos pillanatokban segíteni a csapatot, valamint fizikálisan és mentálisan is folyamatosan fejlődni a szezon során. Csapatszinten pedig remélem, hogy együtt valami különlegeset tudunk építeni, minden mérkőzésen keményen versenyzünk majd, és egy olyan sikeres szezont zárunk, amire mindannyian büszkék lehetünk.
