Női csapatunk története első DFEL szezonjában egészen a fináléig menetelt. Bár a bajnoki cím végül nem került klubunkhoz, az idény így is több nagy sikert és rengeteg tanulságot hozott a csapat számára. A szezon tapasztalatairól és a jövőbeli tervekről Szilágyi Leventével, a csapat vezetőedzőjével beszélgettünk.

 

A szezon elején azt mondtad, hogy a DFEL egy új kihívást és lehetőséget jelent a csapat számára. Most, hogy túl vagytok az első évadon, mennyiben felelt meg a bajnokság az előzetes várakozásoknak?

Nagyon sok új inger érte a csapatot a szezon során, maximálisan megfelelt a várakozásoknak, sőt, néhány csapat komolyabb játékerőt is képviselt, mint vártuk. Úgy gondolom, mind a német, mind a magyar félnek hasznos volt ez a szezon.

 

Szezonkezdéskor a legfőbb célként a rájátszásba jutást és minél tovább menetelést említetted. Ez sikerült, a döntőig vezető úton a Berlin ellen magabiztosan szerepeltetek, majd a döntőben is szoros mérkőzéseket játszottatok. Milyen tényezők járultak hozzá a fináléba jutáshoz?

Alkalmazkodnunk kellett a ligához, a hosszú utazásokhoz, a fizikálisabb játékhoz és a sebességhez. Úgy gondolom, hogy ez nagyon jól sikerült: sokat fejlődtünk sebességben és gondolkodásban is, illetve a védekezésünk is lényegesen jobb lett a korábbi évekhez képest. A Berlin ellen tudtuk, hogy egy nagyon nehéz párharc vár ránk, mivel ellenük volt a legrosszabb statisztikánk az alapszakasz során, és nehezen reagáltuk le a fizikális játékukat. Az elődöntőre két dolgot kértem a lányoktól: hogy törekedjünk arra, hogy amit tanultunk a szezon során, csináljuk jól, valamint hogy mindenki maximálisan hajtsa végre a szerepének megfelelő feladatát. Egységesen, fókuszáltan hokiztunk az elődöntők során, és a harmadik mérkőzésre tökéletesedett ki a játékunk. Így 3-0-val sikerült a döntőbe jutnunk.

 

A döntőben, bár kiegyensúlyozott meccseket játszottatok, végül nem jött ki a lépés. Ha visszatekintesz a Memmingen elleni párharcra, van-e bármi olyan játékelem, amin változtatnál?

Kiváló csapat a Memmingen, sok német válogatott játékossal és kiemelkedő légiósokkal. Végig szoros, kemény mérkőzéseket játszottunk velük a szezon folyamán, tudtuk, hogy nehéz párharc vár ránk. Berlinben a harmadik meccsen többen is betegen játszottak, az utána lévő héten nem nagyon tudtunk együtt edzeni, szinte mindenki beteg volt. Ezt követte az OB I. döntő is, fizikálisan és mentálisan is elfáradtunk. Az első két mérkőzésen a helyzetkihasználással voltak problémák, és az emberelőnyünk sem úgy működött, mint az alapszakaszban. A harmadik mérkőzésen sokkal jobb volt az emberelőnyünk, a második harmadban vezettünk is, de a harmadikra már teljesen elfogyott minden energia. Örülök neki, hogy az első szezonunkban a legjobb német csapattal ilyen szoros mérkőzéseket sikerült játszani. Jövőre megpróbáljuk legyőzni őket!

 

Az OB I.-ben párhuzamosan kellett helytállnotok a DFEL rájátszása mellett. Hogyan kezeltétek ezt a kettős terhelést, és mit mond el a csapat mentális és fizikai állapotáról, hogy végül sikerült a magyar bajnoki címet megszerezni?

Szinte nem is edzettünk, mivel hét nap alatt öt döntő mérkőzést kellett játszanunk. Mindenki teljesen kimerült a végére, de nagyon büszke vagyok a csapatra. Hihetetlen mentális és fizikai terhelést kaptak, és a meccseknek is nagy volt a tétje. Örülök, hogy sikerült megvédeni a címünket az OB I.-ben. Remélem, jövőre sikerül átformálni az OB I.-et, és hamarabb be tudjuk fejezni a bajnokságot, hogy onnantól már csak a DFEL-playoffra kelljen koncentrálni.

 

A szezon előtt egy hosszú távú projektként tekintettél a DFEL-ben való szereplésre. Most, egy év elteltével, milyen mérföldköveket látsz a következő 2-3 szezonra nézve?

Mindenképp szeretném, ha tovább tudnánk folytatni ezt az utazást a németekkel. Úgy gondolom, mindkét fél sokat profitálhat belőle, nemcsak klub-, hanem válogatott szinten is. A német csapatok is örülnek, hogy nagyobb a versenyhelyzet, és remélem, 2-3 éven belül magasba tudjuk emelni a trófeát. A fiataloknak mindenképp jó lehetőség, hogy ilyen magas szinten tudjanak szerepelni, és pár éven belül meghatározó játékosokká nőjék ki magukat, átvegyék a stafétát az aranygenerációtól. Izgatottan várom.

 

Csapatunk első DFEL-szezonja tehát egyértelműen sikeresnek mondható. Az ezüstérem nemcsak a csapat erejét és fejlődését igazolja, hanem azt is megmutatta, hogy helyünk van a német élvonalban. Az idény során szerzett tapasztalatok remek alapot adnak a következő szezonra, ahol a cél egyértelmű: még magasabbra lépni, és egy újabb szintre emelni a magyar női jégkorongot.