A mindössze 18 éves Koncz Boglárka nemcsak klubszinten, de a nemzetközi porondon is egyre markánsabb szereplő. Hátvédünk tavalyi szezonjában két gólt és hat gólpasszt jegyzett a Hokiklub Budapest színeiben, miközben vezéregyéniségévé vált a korosztályos válogatottnak is. A hazai rendezésű U18-as világbajnokságon két góllal és egy assziszttal segítette az aranyérmes magyar válogatottat, ezzel pedig kulcsszerepet játszott abban, hogy a csapat kiharcolja az A-csoportos tagságot.

Bogit nemcsak a statisztikák teszik értékessé: megbízható, koncentrált játékával sokat ad a HKB öltözőjéhez. Most harmadik szezonjára készül piros-fehérben – mi pedig megragadtuk az alkalmat, hogy visszatekintsünk az elmúlt évre, és megismerjük, milyen célok lebegnek előtte a következő idényben.

Második szezonod is véget ért HKB-mezben – hogyan értékeled az elmúlt évet csapat- és egyéni szempontból, és miért döntöttél a maradás mellett?

A második szezonom HKB-mezben rengeteg tanulságot és élményt hozott. Csapatszinten voltak hullámvölgyeink, de összességében úgy érzem, egyre egységesebbek és erősebbek lettünk. Jó látni, hogy épül valami, és ennek részese lehetek. Egyénileg is igyekeztem minden meccsen hozzátenni a magamét és folyamatosan azon dolgozom, hogy fejlődjek, és még többet tudjak adni a csapatnak. Nem volt kérdés, hogy ebben a “családias” jó hangulatú közegben szeretném folytatni a pályafutásomat.

Nagyon fiatalon már komoly klub- és válogatott tapasztalatod van. Az U18-as válogatottal idén A-csoportba jutottatok – ebben pedig te is kulcsszerepet vállaltál. Mit jelentett számodra ez a siker, és milyen élmény volt hazai pályán feljutni a világelitbe?

Ez a feljutás életem egyik legnagyobb élménye volt. Hazai közönség előtt játszani önmagában is különleges, de amikor ennek a tétje egy A-csoportos tagság, az leírhatatlan érzés. Minden percét élveztem, és nagyon büszke vagyok arra, hogy részese lehettem. Óriási csapatmunka volt, mindenki hozzátette a magáét – örülök, hogy én is kulcsszerepet játszhattam benne.

Egy hosszú, fizikailag és mentálisan is intenzív szezon után hogyan tudsz feltöltődni? Mire helyezed a hangsúlyt a nyári időszakban, és milyen célokat tűztél ki magad elé a következő idényre – akár egyéni, akár csapatszinten?

Ilyenkor próbálok minél többet a családdal, barátokkal lenni, illetve mentálisan is kiszakadni egy kicsit a jégkorongból. Persze a felkészülés sosem áll meg teljesen – ilyenkor van lehetőség fókuszálni az erőnléti munkára, regenerációra, és technikai fejlesztésekre. A következő szezonban szeretnék még stabilabb teljesítményt nyújtani, egyre nagyobb szerepet vállalni a csapatban, és segíteni abban, hogy még közelebb kerüljünk a céljainkhoz.