Női csapatunk a hétvégén kétszer is jégre lépett Mannheimben, ahol a német női jégkorong-bajnokság (DFEL) negyedik fordulójában a Mad Dogs otthonában arattunk kettős győzelmet. Szombaton 4:2-re, vasárnap pedig 4:1-re nyert csapatunk, megerősítve ezzel második helyünket a bajnoki tabellán.

Az IIHF szünet után a csapat egy része a magyar válogatott kötelezettségei miatt kedden csatlakozott újra az edzésekhez, miközben sérülések és betegségek is nehezítették a felkészülést. Norvég válogatott csatárunk, Une Bjelland például sérülés miatt nem tudott elutazni a csapattal.

Az első mérkőzésen nem indult jól a játék, kicsit álmosan kezdett csapatunk a hazaiak pedig ezt kihasználva Feeney góljával már az első harmadban előnybe kerültek. A szünet után azonban felpörögtünk, a második harmadban pedig átvettük az irányítást. A 24. percben Kiss-Simon egy kapu előtti kavarodásból egalizált, két perccel később pedig Leidt találatával már mi vezettünk. Az utolsó játékrészben tovább növeltük az előnyt: Leidt másodszor is betalált, majd Williams egy szép akció végén állította be a 4:2-es végeredményt.

A második mérkőzésen már a kezdetektől a saját tempónkat diktáltuk. Williams a 13. percben egy szép egyéni akcióval szerzett vezetést, amit a második harmadban meg is duplázott. Nem sokkal később Fehér Nikolett is eredményes volt, így háromgólos előnnyel fordultunk az utolsó játékrészre. A harmadik harmadra kapust cseréltünk: Carlotta Regina váltotta Tóth Zsófiát. Bár a hazaiak az 51. percben szépítettek, Dabasi üres kapus gólja a hajrában bebiztosította a 4:1-es sikert.

Vezetőedzőnket, Szilágyi Leventét kérdeztük a hétvégéről:

1. Hogyan értékelnéd a csapat teljesítményét a hétvégi mérkőzéseken?

Elégedett vagyok a hétvégén mutatott játékkal, az első meccs első harmadát leszámítva. Az elején nagyon passzívan játszottunk, de a szünet után elkezdtünk mozogni, és onnantól a mi akaratunk érvényesült. A második mérkőzésen, úgy gondolom, eddig a legjobb teljesítményt nyújtottuk. Mindenki beletette a saját részét, és a szerepének megfelelően játszott. Szervezetten, jó sebességgel, bátran hokiztunk. Igazi csapatmunka volt.

2. A szünet után hogyan sikerült újra felvenni a bajnoki ritmust? Érzékelhető volt a két hét kihagyás hatása?

Nem tudtunk sokat edzeni a múlt héten, mivel a válogatott játékosok komoly terhelést kaptak, és apróbb sérülésekkel küzdöttek. Kedden a szokásos heti rutinnal könnyebb edzést tartottunk. Tudtuk, hogy csak két napunk van felkészülni a Mannheim ellen, ezért megpróbáltunk néhány részleten dolgozni, és intenzív gyakorlatokkal felpörgetni a lábakat. Egy meeting keretében felkészültünk az ellenfélből is. Mivel csütörtökön edzettünk utoljára, és a 14 órás buszút is benne volt a lábakban, ennek tudható be az első harmad nehézkes kezdése.

3. Mennyire befolyásolta a mérkőzések menetét a hazai csapat fizikális, sokszor szabálytalan játéka? Mennyire sikerült alkalmazkodni ehhez?

Úgy gondolom, meccsről meccsre jobban kezeljük az ilyen helyzeteket, és azokra a dolgokra próbálunk koncentrálni, amelyeket befolyásolni tudunk. Kértük a lányokat, hogy bármennyire nehéz is, tartsuk kontroll alatt az érzelmeket, maradjunk higgadtak, és gólokkal toroljuk meg a sérelmeket. Mivel már minden csapat lejátszott jó néhány mérkőzést, bízom benne, hogy kapni fogunk a ligától egy videót, amely bemutatja, hogy különböző szituációkban mi az, ami még belefér, illetve mi az, ami nem. Ez sokat segítene a felkészülésben nekünk és a többi csapatnak is, és elkerülhető lenne sok, testi épségre veszélyes helyzet. Le a kalappal a lányok előtt, hogy hideg fejjel le tudtuk hozni ezt a két mérkőzést.

4. Milyen különbségekre számítasz a közelgő Memmingen elleni mérkőzéseken a Mannheimhez képest, különösen a játékstílust tekintve?

Tavalyi bajnokcsapatról beszélünk, amely technikás, agresszív támadó hokit játszik. Fegyelmezettnek kell lennünk ellenük, jól kell kihasználnunk a helyzeteinket, és mindenkinek ki kell vennie a saját részét. Egységesen kell játszanunk, hogy sikerrel vegyük az akadályt.