Drogprevenciós előadás a Zöld Korong Program keretében

 

Klubunk elkötelezett támogatója a fair playnek, fontosnak tartjuk, hogy még utánpótlás korban megértessük a gyerekekkel, hogy mennyire fontos a tiszta játék és életvitel. Ennek részeként a jégen kívül tett egy fontos lépést U16-os csapatunk. A 11. kerületi rendőrség szakértője tartott egy remek előadást a játékosoknak a drogprevencióról, a felelős döntések meghozatalának fontosságáról. 

Egyesületünk számára a fiatalok védelme és fejlődése elsődleges fontosságú. Mindig is törekedtünk arra, hogy a játékosaink ne csak sportolók, hanem felelős, tudatos emberek is legyenek, hiszen ezen kvalitások nem csak a jégen, hanem az életben is utat vezetnek a siker felé!

Hajrá HKB!

A múlt hét is esemény dúsan telt a KMH-nál- meccs összefoglaló 09.21.-09.27.

Múlt héten is nagyon sok mérkőzést játszottak le csapataink, ahol nagy küzdelmekkel néztek szembe. Ezeket szedtük most nektek össze egy kupacba, hogy minden eredményről értesülhessetek.

U21-es csapatunk kezdte meg a hetet. A Vasas otthonába látogattak el a srácok, ahol nagy küzdelmek között 6-3-ra nyert a hazai csapat.

U14 Knights csaptunk is idegenben lépett pályára a MAC A1-es csapata ellen. 8-0 lett az ellenfélnek a végeredmény, de az edzők elmondása alapján ez nem tükrözi a pályán zajlott küzdelmet és belefektetett energiát.

Az U14-es Warriors csapat a MAC B csapatot látta vendégül a Tüskesátorban, ahol szintén 8-0 lett az eredmény az ellenfél javára.

EWHL csapatunk is megkezdte a szezont múlt héten szombaton hazai pályán. A MAC Budapest csapatával játszották az első mérkőzésüket, amit 3-1-re meg is nyertek.

U16-os csapatunk Óbudára utazott el, hogy az OHA csapatával megmérkőzhessen. Itt egy nagyon szoros küzdelem zajlott, hogy egy hajszálon múlt csak a végeredmény. Most végül az ellenfélnek jutott a döntő korong, és 5-4-re nyerték meg ezt a meccset.

Megkezdődtek a Női U25-ös bajnokságok is a hétvégén, ahol mindkét csapatunk pályára lépet itthon.

Az A bajnokságban a KMH A csapat a MAC Budapest Marilyn Fehér csapatával mérkőzött meg, ahol 5-2-es győzelmet sikerült aratni.

A B bajnokságban játszó KMH B csapat pedig a Hatvan csapata felett sikerült győzedelmeskedni, a végeredmény 21-0 lett.

Végül, de nem utolsó sorban pedig a MAC HKB Újbuda ERSTE Liga csapatnak is meccsnap volt a vasárnap. Az FTC Telekom csapatával játszottak egészen ismerős vendég pályán, ahol szintén nagy küzdelem folyt a pályán. Végül 5-4-re az FTC csapata nyert.

Sok sikert kívánunk mindenkinek, a héten tovább folytatjuk!

Hajrá Lányok, Fiúk! Hajrá KMH!

Fotó: Szűcs Attila – TSH Photos/MJSZ

Borbély Misi és Jilly Dani Turkuban folytatja pályafutását

Idén szeptembertől két KMH-ban nevelkedett játékosunk folytatja pályafutását Finnországban, Turkuban. Borbély Mihály U14-es játékos és Jilly Dániel U16-os játékosunkat érte az a megtiszteltetés, hogy tanulményaikat, és jégkorong pályafutásukat északon folytatva fejlődhetnek és vihetik tovább a KMH nevét szerte a nagyvilágban.

Kalandos útjuk elején járva megkérdeztük Őket, hogyan érzik magukat, és mi a tervük ezzel az utazással.

  1. Hogyan jött ez a lehetőség, hogy kimenj Finnországba?

Misi: Apukám U8 óta, minden évben készít egy pár perces összefoglalót az elmúlt szezon góljairól, asszisztjairól és nem volt ez másként tavaly sem. Az egyik svéd barátjával beszélgetett, megmutatta neki és Ő (még aktív jégkorongozó Svédországban) azt mondta, hogy ki kellene próbálnom magam külföldön is és erre igazából a legjobb kor a 13-15 éves. Ugyanezt mondták korábban mások is már nekem a KMH-ban, úgyhogy rövid tanakodás után néhány svéd és finn klubhoz is eljutott a felvétel. Én alapvetően Finnországba szerettem volna menni és jól jött ki, hogy Svédországba nem mehettem volna ki csak a családommal, 16 éves koromig. Ezért csak a finn lehetőségekre koncentráltunk. Több klub is érdeklődött irántam, míg végül a TuTo mellett döntöttünk, akik meg is hívtak Áprilisba a turkui nemzetközi jégkorong tornára, hogy játszak velük és akkor megnéznek élőben is. Mi megvettük a jegyeket, elintéztük a szállást, de közbejött a vírus. A tornát is lemondták. Az edzők vezetőjével Toni Arppe-pal tartottuk a kapcsolatot és nyáron felajánlotta, hogy menjek ki Aland szigetére az edzőtáborukba, de a vírus miatt ez sem sikerült. Aztán végül Magyarországon néztek meg, méghozzá úgy, hogy az U15-ös korosztály egyik játékosának az apukája (szintén jégkorongozó, a fia második éve játszik kint) erősítette meg a TuTo-nál, hogy érdemes velem foglalkozni. Augusztus 7-én kijöttem, azóta edzek, iskolába járok, játszottam már két edzőmeccsen és egy tornán, a AAA-s erősségű Scandic Cup-on, ahol hét meccs alatt 8 pontot (5 gól+3 assziszt) csináltam és az egyik meccsen „a mérkőzés legjobb játékosa díját” is megkaptam.

Dani: A tavalyi év során korábbi csapattársam Zimányi Dániel kijött Turku-ba, Finnországba ahol a Tuto csapatában már eltöltött egy szezont. Amikor nyáron otthon voltak, beszéltünk velük és elhatároztam, hogy idén én is csatlakozom hozzájuk. Szerencsére az itteni vezetőedzővel is sikerült ezt egyeztetni, aki nagyon pozitívan állt a dologhoz és lehetőséget adott számomra, hogy hátvédként az U16-os csapat tagja legyek.

  1. Hogy érzed magad eddig, milyen az új csapat?

Misi: Én nagyon jól érzem magam, nagyon befogadó volt a csapat, nagyon kedvesek és segítőkészek, az edzők és a managerek is kedvesek. A vezetőedzőm, Petri Niukkanen –aki egyébként egyfajta legendának számít a klubnál, hiszen 5 bajnoki címet nyert játékosként- is nagyon hamar teljes jogú csapattagnak tekintett. Még úgyis, hogy mindenkivel finnül beszél, hozzám pedig ugye angolul kell neki.

Dani: Az első tapasztalataim pozitívak, motivál, hogy egy új környezetben próbálhatom ki magam. A létesítmény rendkívül jó, minden adott a fejlődéshez, még kondi terem és természetesen az elmaradhatatlan finn szauna is rendelkezésre áll. Folyamatos az edzésmunka, a hazai válogatott program és KMH hátvéd tábor után érkeztem, itt már folyt az előkészület a szezonra. Sok meccs van, minden hétvégén edzőmeccsek is, így jól fel tudunk készülni a bajnokságra. A csapattársak örömmel fogadtak, azért az angollal még küzdök, de remélem, néhány hét alatt belejövök. Sikerült az otthoni mez számomat is megkapnom, aminek nagyon örültem. Az edzések ritmusa kemény, a játék üteme gyorsabb, mint az otthoni. Kihívást fog jelenteni, hogy egy új csapatban fogok játszani, meg kell szoknom ezt a ritmust, ezzel együtt bízom magamban és remélem meg fogom állni a helyem.

  1. Hogy tetszik eddig Finnország?

Misi: Finnország eddig tetszik, de kicsit furcsa hogy 11-kor sötétedik, persze azt is tudom, hogy lesz majd olyan is, amikor egész nap sötét lesz. Az emberek nyitottak és kedvesek, az iskolában, a tanítás is teljesen más, mint otthon. Az is nagyon érdekes, hogy itt Turkuban, időről-időre bele lehet botlani NHL játékosokba vagy az Ő szüleikbe. Artturi Lehkonennek, a Montreal Canadiens játékosának az apukája, Ismo Lehkonen tartja a csütörtök reggeli koriedzésünket. 

Dani: Az országból sajnos eddig nem sokat láttam, autóval érkeztünk édesapámmal Turku-ba, a táj és a környezet tetszik, egyelőre fantasztikus idő van, de tudom, hogy ez nem lesz mindig így, itt a téli időszak hideg és sötét, de majd a tanulással és edzésekkel elfoglalom magam. A hoki mellett felvételt nyertem a Turku International School nevű iskolába, ahol angol nyelven folytatom a tanulmányaimat. Az iskola is érdekes, még soha nem éltem külföldön, minden nap új tapasztalatokat szerzek, érdekes az itteni oktatási rendszer és a tantárgyak is mások, mint otthon.

  1. Meddig tervezel kint lenni? Mi lenne a legnagyobb célod a kint léteddel?

Misi: Igazából a klub egyelőre 3 évig számol velem, 3 éves szerződésem van, de persze majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Én hosszútávra tervezek Finnországban. Hogy mi a célom vele? Az, hogy azt a tudást, amit otthon a korábbi edzőimtől U8-tól, U14-ig, vagyis Vitárius Karcsi bácsitól, Gömöri Csaba bá’-ig kaptam kiegészítve azokkal az extra tanácsokkal, amikkel Kóger István látott el, tehát, azokat az erős alapokat, azokat tovább fejlesszem és egy nap majd címeres mezben korcsolyázhassak ki a jégre. Persze mindemellett jó lenne megragadni a Liiga-ban vagy a Mestis-ben és karriert csinálni Finnországban. De a legfontosabb most az, hogy a szeptember 26-án kezdődő bajnokságban helyt tudjak állni, nagyon hosszú az idény, sok meccs lesz. Az első meccsünkön a KJK-t fogadjuk majd és másnap már érkezik a VG-62 Naantaliból, úgyhogy sűrű lesz a program.

Dani: Egyelőre 1 évet terveztem, próbaképpen. Alapvetően az a célom, hogy megismerjem a finn hokit, mind az edzés, mind a meccsek terén, ezzel párhuzamosan fejleszteni szeretném a nyelvtudásomat is. Amennyiben megtetszik a dolog és minden a terveimnek megfelelően alakul, akár a középiskolai éveket is el tudnám itt képzelni. A legnagyobb célom talán az lehetne, hogy felnőttként bekerüljek egy itteni profi csapatba, de ez még nagyon messze van, addig még sokat kell dolgoznom.

Nagyon sok sikert kívánunk a fiúknak, és reméljük csak a legjobbakat halljuk majd felőlük! Természetesen tovább követjük majd az útjukat és beszámolunk még a kint létükről és a sikereikről!

 

Megkezdődött a szezon utánpótlás csapatainknál-Kóger István szakmai igazgatót kérdeztük

Augusztus elejével a KMH utánpótlás csapatai is megkezdték a munkát és az alapozást a következő szezonra. Kóger István szakmai igazgatót kérdeztük az elmúlt pár hét tapasztalatáról és az előttük álló szezonról.

  1. Már minden korosztály elkezdte a felkészülést? Hogy látjátok, mennyit vett ki belőlük a nyár?

Fontos tudni, hogy a veszélyhelyzet vége után egészen június végééig jégen tudunk lenni minden korosztállyal, ami nagyon nagy segítség volt ebből a szempontból. Július 3-ig edzettünk, onnantól 4 hét pihenőt kaptak a gyerekek. Augusztus 3-án indult újra a közös edzés minden korosztálynak.

Az augusztust próbáltuk maximálisan kihasználni, így amikor csak lehetett délelőtt és délután is volt jeges edzés a csapatoknak, emellett pedig kiegészítő száraz edzéseket tartunk, aminek szintén komoly jelentősége van.

  1. Szinte minden korosztálynak volt nyári tábora a szünet alatt és elég szép létszámmal jelentek meg a gyerekek. Szerinted ez mennyiben fogja segíteni a munkát?

Így van, a nyári szünetben is voltak különböző táborok: kislány tábor, U8-U10 tábor a legkisebbeknek, illetve speciális hátvéd tábor, amiken szerencsére szép létszámmal részt vettek. Tudni kell, hogy a jégkorong egy összetett sport, ami akkor a leghatékonyabb, ha minél többen van megszakítás nélkül az ember a jégen és minél többet tud gyakorlással tölteni, annál jobb, hogy ne essen ki a rutinból. Kétségtelenül látszik a gyerekeken a táborok hatása, nem estek vissza a szabadidőben, látszik, hogy nem volt nagy kihagyásuk mind kori technikában, ütőhasználatban.

  1. Milyen hírek vannak az idei szezonkezdésről, minden rendben és időben el fog indulni?

Bízunk benne, hogy zökkenőmentesen el fog indulni és végig fog menni a szezon. Viszont főleg utánpótlásban a szakmai vezető nem csak a következő szezonra gondol és fókuszál. Az alapkoncepció is az, hogy a korosztályos célok megvannak minden évre és megvannak a feladatok amiket el kell végezni a gyerekekkel bajnokságtól függetlenül.

Ha a bajnokság mégse indul, a fejlesztés és a kornak megfelelő oktatás folyamatosan menni fog továbbra is, és reméljük, a megfelelő versenyeztetés is hozzájárul majd a fejlődésükhöz.

  1. Vannak-e tervek a legkisebbek bevonására, hogyan tervezitek megnyerni őket, hogy a hoki mellett tegyék le a voksot a gyerekek és a szülők is?

Alapvetően U12-től fölfelé megfelelő létszámmal dolgozunk és megvannak a csapataink. De U8-ban és U10-ben nagy erőfeszítéseket teszünk minden évben, hogy minél többen kezdjenek el nálunk hokizni. Ezt a délelőtti órákkal, ovis hokikkal, sulis csoportokkal és egyéb toborzásokkal szeretnénk ezt elérni.

A legfontosabb, hogy a hozzánk eljövő leendő játékos jól érezze magát, hogy megszeresse a jégkorongot. Sok vicces és játékos feladattal kezdjük a képzést, hogy azt érjük el, hogy a gyerekek akarjanak legközelebb is visszajönni. A speciális mozgás megszerettetése a cél elsősorban és csak az után a következik konkrét fejlesztés.

  1. Azok, akik korosztályt váltottak a szezon végén elkezdtek tudtak már beilleszkedni, kezdenek kialakulni az új csapatok?

Már júniusban megvolt a korosztály váltás éppen ezért. Onnantól fogva már az új korosztályukkal edzettek a gyerekek. Mostanra úgy látom, hogy kialakulni látszik a csapat és a csapatmunka, és a jó hangulatú közös munka mindenhol.

  1. Ha minden rendben és időben el tud indulni, mik a célok a korosztályoknál, milyen célokkal vágtok neki különböző korosztályokban a szezonnak?

Utánpótlásban nagyon nehéz eredményeket elvárni és eredményeket megjósolni, mert minden évbe más a csapat és mások az erősségeik. De ettől függetlenül szeretnénk azt elérni, hogy a KMH egy erős közép szintű csapatot tudjon minden bajnokságban kiállítani, és a top csapatok mögé fel tudjunk zárkózni.

Illetve a mostani játékos állományt elnézve U14-től felfelé elvárható a tavalyihoz hasonló, vagy akár még annál is szebb eredmény.

További jó felkészülést!

Hajrá KMH!

Új kapusedzők a KMH-ban!- interjú

A KMH csapata két új kapusedzővel bővült nem is olyan régen. Szerettük volna, ha Ti is megismeritek ezt az oldalukat, így kifaggattuk kicsit Őket ebben a témában. Maros Botondot és Gadácsi Jánost kérdeztük:

  1. Hogyan lettél kapus?

Gadácsi János: Amikor még fiatal játékos voltam, a kapusok sokkal izgalmasabbnak tűntek számomra. Hasonló, de mégis másféle felszerelésük volt, sokszor külön edzettek, nagyon más volt a feladatuk. Motivált, hogy nekem kell a mezőnyjátékosokkal szemben állnom egyedül, és kivédenem az ő lövéseiket.

Nagyon szeretek kapus lenni, hiszen azóta is hasonlóan gondolok erre a posztra: jégen, de külön a többiektől, egy csapatban, de mégis egyedül. Így több figyelem hárul rám.

Maros Botond: Egy ideig nem volt kapus abban a csapatban ahol játszottam, és mivel szimpatikusnak tűnt ez a szerep úgy döntöttem, bevállalom, hogy beálljak a kapuba, utána pedig ott ragadtam. Nagyon motivált, hogy nagyobb rajtam a felelősség.

  1. Mivel másabb egy kapus élete, mint egy mezőnyjátékosé?

M.B.: A kapusok egy csapat a csapaton belül is. Muszáj, hogy ez meglegyen, hiszen azért sokban eltérnek a mezőnyjátékosoktól: külön edzések, más mozgáskultúra. Más mozgás, másféle koncentráció, más céljai vannak egy kapusnak. Ez egy egyéni munka a csapaton belül. Mivel én onnan hátulról jól belátom a pályát és az eseményeket, ezért sokszor nekem kell irányítani a játékot.

G.J.: Utolsó védvonalként mi vagyunk ott a csapatnak. Nagyobb felelősséggel jár az, hogy én vagyok, akit elővesznek egy-egy gólért, nem az adott védőt, vagy csatárt, hogy miért nem játszott olyan jól. De emellett egy jó védésért is nekem jár a dicséret.

  1. Hogy folyik egy kapus edzés?

G.J.: Nagyobb hangsúlyt helyezünk a dinamikára, rotációs és finom motoros képességekre. Egy kapus életében szerintem a mentális felkészülés nagy szerepet játszik, lélektanilag is fel kell őket készíteni, így az edzéseken erre is időt kell fordítani.

M.B.: Lépcsőzetesen építjük fel a terhelésüket, próbálunk egy irányt adni a srácoknak, hogy merre is kellene fejlődni, illetve hogy mindent átvegyünk és fokozatosan fejlesszük a képességeiket.

  1. Nemrég kerültetek a kapusedzői szerepbe a kapus lét után. Hogy látjátok a másik oldalról, eddig hogy tetszik?

G.J.: Nagyon kellemesen csalódtam, leginkább magamban. Nem gondoltam, hogy bármi pedagógiai érzékem is van. De a gyerekkel való munka nagyon motivál és nagyon jó látni rajuk a fejlődést hétről hétre, és hogy tanulni szeretnének tőlünk.

M.B.: Jó érzés átadni az évek óta szerzett tapasztalatot és tudást a kisebbeknek.

  1. Ti is említettétek, hogy milyen nagy teher van egy kapus vállán. Mivel lehet az ilyen fiatalokat motiválni és segíteni mentálisan, hogy ezt bírják?

M.B.: Nem szabad ezt teherként rájuk helyezni. Nem az a lényeg eleinte, hogy ezt a terhet érezzék magukon és teljesítménykényszerük legyen. Az elsődleges cél, hogy élvezzék a játékot és szeresség csinálni. A teljesítmény ráér akkor, ha idősebbek lesznek.

Később engem pedig pont a statisztika motivált, amikor idősebb lettem, hogy minél jobb számaim legyenek. De ez teljesen egyéni, a kapusedzőm szerint ezt pont nem kellett volna néznem, de én nem hallgattam rá.

G.J.: Én is azt gondolom, hogy eleinte csak a játékra kell figyelniük, semmi másra. Későbbiekben viszont azt vettem észre magamon is, meg a srácokon is, hogy idősebb fejjel már pont a teher az ami motivál, hogy megérted mennyi minden múlik rajtad.

  1. Mennyivel másabb a kisebb és nagyobb korosztályokkal együtt dolgozni?

M.B.: A kisebb korosztályoknál az alap mozgások a fontosak, ezeket kell elsődlegesen még megtanítani nekik. Illetve a fiatalabb gyerekhez természetesen több türelem kell. Többször kell nekik mindent megmutatni, több edzésen keresztül ismételni, hogy megragadjon a kis fejükben, amit elmondunk nekik. A nagyobbaknál már elvárható, hogy amit kijavítottunk az előző edzésen, arra emlékezzen a következőn is.

G.J.: Az U8-U10-es korosztályban ég az a fontos, hogy megszerettessük vele a jégkorongot, meg a kapus szerepet. Szerintem itt ez a legfontosabb feladat. Az idősebbeknél már bele lehet menni a technikába részletekbe menően is, amit én személy szerint nagyon élvezek és szeretek csinálni.

  1. Meddig dönthet egy játékos úgy, hogy kapusnak állna? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, ha kapus szeretne lenni?

G.J.: Nagyon relatív. Van arra példa, hogy 9-10 évesen kezdi el és felnőttben véd 5-6 év múlva. Szerintem U8 végén kellene ideális esetben felmerülnie benne, hogy kapus szeretne lenni. Nincsen különösebb tulajdonság, ami ideálissá tesz egy kapust, legalábbis ebben a korban ez még nem látszik annyira, így nem is lehet biztosan kiszűrni ezeket a gyerekeket. Így azt gondolom, azokat kell beállítani aki, szeretne kapus lenne. Így lesz motivációja arra, hogy fejlődjön és csinálja.

M.B.: A régebbi tendenciával ellentétben manapság már úgy tartják, hogy a legjobb adottságú gyerekeket kellene a kapuba állítani, mert több irányú és nehezebb mozgást végeznek ezen a poszton. Szerintem egyébként U10, U12 első éve szerintem a legkésőbbi időpont, hogy valaki elkezdjen a kapus poszton játszani.

Gadácsi János

Maros Botond

Horváth Dávid, az U16 új vezetőedzője

Horváth Dávid 6 évesen kezdett jégkorongozni Székesfehérváron. Részt vett junior világbajnokságon, utána felnőttként a Mol ligában, több csapatban (FTC, MAC, Dunaújváros, KMH) is megfordult. 2017-ben szerezte meg B szintű edzői licenszét és a Vasas U8 és U10-es csapataival dolgozott. Ezzel párhuzamosan a KMH OB2-es csapatában kezdett jégkorongozni amatőr szinten, akikkel meg is nyerte a bajnokságot. A 2019-2020-as szezonban a KMH U14B csapatunk edzőjeként csatlakozott az egyesülethez. 

Az idei szezontól azonban U16-os csapatunk új vezetőedzője lett, ennek apropóján tettünk fel neki pár kérdést!

  1. Mit szóltál, amikor megkerestek, hogy idén lennél-e az U16-os vezetőedző?

Örültem ennek a megtisztelő feladatnak, hiszen ez már az a korosztály ahol a srácokat majdnem felnőttként lehet kezelni, gondolok itt a jégen történő taktikai elemekre illetve a fizikális terhelésre jégen és szárazon egyaránt.

2. Milyen volt az első pár hét a srácokkal?

Örömteli volt az első pár hét, mindenki örült hogy újra edzhet. A srácokat már ismertem korábbról és ők is egymást hiszen 2 évvel ezelőtt együtt voltak U14-ben. 

3. Hogy ráztad őket vissza az otthoni edzésekből? Mennyire volt nehéz visszatérni?

Első pár nap a ráhangolódással, visszaszokással telt utána belevágtunk a kemény, 8 hetes nyári felkészülésbe. Volt aki keményen edzett otthon is és könnyen visszaszokott, viszont volt olyan is aki nem annyira mozgott, így őket fel kell zárkóztatni.

4. Mik a terveid a következő szezonra? Várható a tavalyihoz hasonló bravúros teljesítmény?

Természetesen a terveim nagyok, de ehhez a srácok is kellenek. A tavalyi eredmény egy bravúr volt, minden elismerésem, de nyilván nem lehet összehasonlítani az ideivel, hiszen cserélődött a fele társaság. A legjobbjainknak idén megpróbálunk minél magasabb szinten is lehetőséget biztosítani, tehát akár U18-ban, így U16-ban nagyon sok játéklehetőséget szeretnénk biztosítani mindenkinek, illetve . 2 éve ez a társaság 12. helyet ért el, a cél ezen javítani. 

Az otthoni edzés hatékonysága és módszerei – Kóger István szakmai vezetőt kérdeztük, mik a tapasztalatok az utánpótlásban

A KMH edzői sem pihenéssel töltötték a kényszerből otthon töltött napokat az elmúlt időszakban. Sokat fáradoztat, és otthoni edzésmódszereket találtak ki a gyerekek számára. Online tartották velük a kapcsolatot, és így is kérték számon a kiadott feladatokat. Ez érvényes volt az összes utánpótlás csapatra, a legkissebbektől a legnagyobbakig.  

Egy hét telt el, mióta visszatértek a gyerekek a jégpályára, így pedig arra voltunk kíváncsiak, mik a tapasztalatok? Mennyire volt hatékony ez az otthoni edzés, mit mutatnak a játékosok az edzésen? Kérdéseinkre Kóger István szakmai vezetőnk válaszolt.

Hogyan oldottátok meg a kapcsolattartást a gyerekekkel? Kaptak-e valamilyen feladatot otthonra, esetleg online edzést tartottatok-e Nekik?

Az edzések befejeztével igyekeztünk online tartani a programot többféle fórumon. U8 és U10-ben nem kimondott edzésprogramot írtunk a gyerekeknek, hanem útbaigazításokkal láttuk el őket, benne olyan feladatokkal, amit otthon is el tudnak végezni. Soksok játékos feladat, és a bottechnika volt a hangsúlyos ezekben a korosztályokban. Bemutató videók is készültek az edzők által. Ami pedig külön öröm, hogy sok gyerek videózott gyakorlás közben és elküldték azokat az edzőknek. Sok játékot, és fejtörő kérdés is kaptak. Az volt a lényeg, hogy érezzék, hogy egy közösségbe tartoznak és több, érdekes mozgásban vegyenek részt. Például a hokit kellett szimulálniuk az otthoni eszközökkel, mint felmosónyél, porszívó cső, amit otthon találtak. Tehát a lényeg a szórakozás volt és az alapvető mozgások gyakorlása.

Felsőbb korosztályokban már az atletikusság is előkerült és fontos volt. Erre irányuló edzésprogramokat adtak ki nekik az edzők. Saját testsúlyos gyakorlatok, aerob edzés, mint futás, kerékpározás. Ezeket akár egy applikáción keresztül is végezhették, hogy az eredményeik ellenőrizhetőek legyenek. Egészen jól működött. Azokban a korosztályokban, amikben még kell stabilizálni az alapokat, ott lőni, illetve bottechnika gyakorlatokat is adtunk.

Most, hogy már minden korosztály visszatért a pályára mit láttok, hatásos volt az otthoni edzés, tényleg edzettek otthon a gyerekek?

Abszolút látszik. A legszívesebben a bottechnika gyakorlatokat végezték, hiszen azt akár egy szobában, kislabdával is el lehet végezni, illetve szórakoztató. Olyan szempontból érezhető, hogy nem volt nagy látszata a kiesésnek. Legalább ugyan az a szint megmaradt vagy jobb is lett a kézügyességük és a bottechnikájuk mint a leállás előtt.

Sokáig fogalmunk sem volt, meddig fog fennálni ez a járványhelyzet, mikor edzhettek újra szemályesen a gyerekekkel, csak azt tudtuk, hogy egyszer biztos lesz következő szezon, amire fel kell készülni. Hogyan lehet a gyerekeket ilyen körlmények között motiválni?

Kétségtelen, hogy ez volt az egyik legfontosabb edzői feladat, a folyamatos kapcsolattartás. Elég jól működött, hiszen nemcsak edzésprogramokat küldtek ki nekik, hanem nagyon sok kvízt töltöttek online, illetve egyéb hokival kapcsolatos dolgokat kaptak online anyagban. Megkértük a gyerekeket, hogy rajzoljanak a hokival vagy a vírussal kapcsolatban. Folyamatos kapcsolattartás volt a cél, hogy érezzék, hogy közösségben vannak és amint lehet visszavárjuk Őket.

Mennyire voltak segítőkészek a szülők, mennyire vonódtak be a közös munkába?

Nagy teher hárult a szülőkre, hiszen az iskoláktól is kaptak elég elfoglaltságot. Sokszor felmerült, hogy még az edzéstartás is az ő nyakukban maradt. Ezért igyekeztünk azzal segíteni mi is őket, hogy egyénileg is elvégezhető feladatokat kaptak a gyerekek. De minden nehézség ellenére a szülők partnerek voltak és a tőlük telhető legjobb módon segítették a munkánkat.

Összességében hogy értékeled az otthoni edzés hatékonyságát, vagy az általatok használt módszereket erre?

Először is nagy öröm és segítség volt, hogy itt az egyesületben a járványhelyzet kezdeti szakaszában még kiscsoportos edzések formájában jégre tudtunk menni. Illet, hogy amint a lehetőségek megnyíltak az elsők között nyitott ki a pálya, és térhettünk vissza a jégre. Lehetőségünk van idén július elejéig eddzeni, így ezt ki is fogjuk használni minden korosztállyal, hogy bepótoljuk az elmúlt időszakot.

Ez a váratlan helyzet sok új dolgot hozott elő, amikből a későbbiekben is sok mindent meg lehet tartani. Hiszen tudjuk, ahhoz, hogy valakiből profi sportoló legyen, az nem elég, hogy csak az edzéseken gyakorojon és tanítsuk, hanem szükség van arra, hogy otthon önmagukat is fejlesszék a gyerekek: mobilizáció, törzserő, erőnlét stb. Azt gondolom ezután is tudják majd használni ezeket a feladatokat, amiket mostanában kiküldtünk nekik. Tehát összességében minden rosszban van valami jó, és mi is sokat tanultunk ebből az időszakból.

Kóger István, a KMH szakmai vezetője

Szeptemberi utánpótlás hírek

Az ősz beköszöntével nem csak a felnőtt csapatainknak, de a legtöbb utánpótlás korosztálynak is elkezdődött a szezon. Összeszedtük Nektek, mi történt az utánpótlással Szeptemberben.

Az U8 és U10 nagyon szép szerepléssel vett részt a Nyitófesztiválon a hónap közepén, azóta pedig már egy másik tornán is kipróbálhatták magukat, eredményes szezonnak nézhetnek elébe.

Az U12-es csapat a hónap végi tornahétvégén az FTC és a DAB csapatával lépett pályára. Nagyon ügyesek voltak a srácok

Az U14 egy nagyon szép mérkőzéssel kezdett, a Hatvan csapatával 12-0-ás eredménye volt a Knights csapatnak, legutóbb pedig 1-20-as idegenbeli győzelmet arattak a Sportország vendégeként. A Warriors csapatnak a sorsolás miatt kevesebb mérkőzése volt eddig, de legutóbb a Vasas vendégeként egy nagyon szoros, 5-4-es mérkőzést játszottak.

Az U16-os csapat nagyon sikeresen kezdett, hiszen az A bajnokságban játszhatnak idén. Ezt egy nagyon szép 4-6-os győzelemmel kezdték a Debrecen csapata ellen, utána pedig nagyon szoros meccseket játszottak az Újpest, a Fehérvár és a DVTK csapatai ellen.

U18-a csapatunk már most nagyon sok mérkőzésén túl van. Elsők között a Dunaújvárosi Acélbikák utánpótlás csapatával játszottak, akik 2-3-ra le is győztek. Azóta játszottak még az Újpest, a Vasas, a DVTK és más csapatok ellen is nagyon szép mérkőzéseket.

Az U21 is több kemény mérkőzésén túl van. Legutóbb  Ferencváros csapatával játszottak, ahol 10-0-ra győzedelmeskedtek.

További sok sikert és hasonlóan szép eredményeket kívánunk utánpótlás csapatainknak! Hajrá KMH!

Végleges: U16 csapatunk marad a B csoportban!

Az MJSZ Versenybírósága előírta, hogy a szombaton az ellenfél meg nem jelenése miatt elmaradt mérkőzést a Szeged ellen le kell játszani, így a korábbiakkal ellentétben a B csoportban maradás a szerdai mérkőzésen dőlt el. A 2017.11.29-én lejátszott meccsen végül 6:1 arányú magabiztos győzelemmel bizonyították a srácok, hogy a B csoportban a helyük!

Kiss Gábor vezetőedző értékelt:

„Nehéz meccsre számítottunk, a kötelező meccsek, valahogy mindig nehezebbnek tűnnek, ennek ellenére a srácok nem izgultak, pontosan és okosan játszottak. Végig küzdöttek az egész meccsen, látszott, hogy be  akarják bizonyítani, hogy a B csoportban a helyünk! Ugyanaz a keret játszott, mint a vasárnapi UTE elleni meccsen. Végig vezettünk a mérkőzésen, a 6:1-es végeredmény ellenére nem volt könnyű dolgunk, de a végére kijött a két csapat közti különbség.
Célunk továbbra is az, hogy a tavalyi helyezésünket idén is elérjük. Ez az utóbbi két győzelemmel már mondhatni sikerült, ám nincs megállás, szeretnénk minél több meccset nyerni, úgy gondolom, ha ilyen lendülettel megyünk tovább, akkor sikerülni fog, hogy elérjük a célunkat!”

Továbbra is a B csoportban U16 csapatunk!

Mint azt már Facebook oldalunkon írtuk; vasárnap talán legfontosabb meccsén U16-os csapatunk 1:1-es döntetlen után szétlövéssel nyert az UTE ellen, ezzel az UTE és a Szeged előtt a B-C kvalifikáció második helyén végezve a B csoportban folytathatja a bajnokságot.

Kiss Gábor vezetőedzőt kérdeztük a mérkőzésről és a további célokról:

„Ebben a szezonban a Szövetség a tavalyi végeredmény alapján osztotta be a csapatokat A-B-C bajnokságba, ami után mi a B csoportba kerültünk. A mi csapatunk viszonylag jelentős változáson ment keresztül az előző szezon óta, ez azon is látszik, hogy a tavalyi kettőhöz képest idén egy csapattal versenyzünk a serdülő bajnokságban. Ez az egy csapatunk gyakran nincs túl könnyű helyzetben, ha azt nézzük, hogy sokan feljátszanak az osztrák bajnokságban szereplő U18 csapatunkba, ezen kívül kisebb sérülések, betegségek  miatt nem minden edzésünkön teljes a létszám.
Úgy gondolom ezen a héten minden összeállt ahhoz, hogy egy jó mérkőzést játszhassunk; az egész csapat együtt készült az edzéseken. A srácok edzésmunkája, hozzáállása is elővetítette, hogy egy jó találkozónak nézünk elébe. A vasárnapi meccsen három sorral játszottunk, mindenki maximálisan küzdött, hajtott és a feladatra koncentrált. Pontosan hajtották végre az utasításaimat. Nagyon összeszedetten játszottunk, ami mellé egy remek kapusteljesítmény társult. Végig 1:0-ra vezettünk, majd kétszer is kettős emberhátrányba kerültünk, amiből az elsőt ki tudtuk védekezni, a másodikból viszont gólt kaptunk, amivel az UTE kiegyenlített.  A rendes játékidő és a hosszabbítás is 1:1-re végződött, végül büntetőlövésekkel nyertünk!

Büszke vagyok a srácokra, nagyon jól játszottak és maximálisan bebizonyították, hogy ott a helyük a B csoportban! Annak ellenére, hogy most osztályozó mérkőzést játszottunk, tudnak ők úgy játszani, hogy a B mezőny közepén, de még akár az elején is állhatnánk! Tehát a továbbiakban a cél, hogy ebből a meccsből és győzelemből tanulva még jobban hajtsunk és menjünk előre, hogy előkelő helyen végezzünk a B csoportban!”

Bravó srácok! 🙂
HAJRÁ KMH!